Sport a mai modern életvitelben és előnyei

A primitiv korszaktól kezdődően az emberiség gyakorolta minden nap a mozgás valamilyen formáját a napi tevékenységekben, és ez elősegítette a fizikai és lelki fejlődést. Gondoljunk csak arra, hogy meg kellett keressék a napi eledelüket, nem voltak gépek, maguk kellett mindent megdolgozzanak a megélhetésük érdekében, sokat gyalogoltak mert nem voltak járművek, és az a sok fizikai tevékenység nem volt a kárukra, sőt erősebbek lettek. Ma egyre többen panaszkodnak a fizikai, lelki kiégés, leépülés miatt. Vajon nem segít ez állapot kialakulásához a kevés fizikai aktivitás? Gondolkodjunk el a következőkön:

A sport előnyei a neuropszihikai aktivitásban:

• pozítiv érzelmi állapot kialakításában
• pánikroham, depresszió, agorafóbia, szociális szorongás és egyéb szomatikus zavarok esetén hasznos a tünetek csökkentésében
• önértékelés növelés
• megnöveli a fizikai és lelki türőképességet
• javítja a tanulási és memorálási teljesítményt
• megnöveli az alvás minőségét
• segít megelőzni a veszélyes viselkedésformák kialakulását: drog, erőszak, agresszivítás, szivarozás, egeszségtelen táplálkozás, alkoholfüggőség

Előnyei a szervezet mükődésében:

• segít annak javításában, ahogy működik az egész test
• csőkkenti a szívritmust, a szívizom megerősödése által
• megnőveli a kapacítást
• csökkenti a vérnyomást
• csökkenti a gyuladást keltő tényezőket
• csökkenti a koleszterin szintet
• segít a zsír égetésben és a súlykontrolban
• csökkenti a cukorbetegség kialakulásának veszélyét
• segít megelőzni az oszteoporózist, a csípőtörést
• segít az emésztésben
• javítja az immunrendszer működését
• csökkenti a hátfájdalmat

Egy néhány példa fizikai gyakorlatokra és hogy milyen gyakorisággal szükségesek ezek. (Az nem nevezhető sportnak, hogy egész nap a konyhába, vagy a ház körül tesz-vesz valaki egész nap.)

 

Csökkentett fizikai gyakorlatok (ritkán)

TV, számítógép játékok.

 

2-3 alkalom egy héten

Úszás, foci, tenísz, röpi, gyerekekkel együtt tervezett sportjáték, tánc, otthon végzett torna gyakorlatok.

 

Planifikált fizikai tevékenységek (3-5 alkalommal egy héten)

Szaladás (legalább 1 km), hosszú séták, biciklizés, fitnesz, fekvőtámasz, stb.

 

Általános fizikai gyakorlatok (30 perc naponta)

Gyaloglás a munkahelyre, lépcsőzést választása a lift helyett, dolgozás a virágos kertbe, zöldséges kertbe, az iskolában órák közötti szünetekben vagy a munkahelyen szünetekben egy kis séta, mozgás.

 

Lehet sokan még az általános fizikai gyakorlatokig se jutnak el, de jó ha figyelembe vesszük ezeket és változtatunk ezen a téren is életstílusunkon. Nem kell ehhez teljesen felborítani az előre eltervezett heti tevékenységünket, hanem egy kis odafigyeléssel már sokat javíthatunk a mozgásszegény életvitelünkön.

• Kezdd kicsi lépésekben: Válassz ki egy napot, amikor gyalog mész a munkahelyedre, vagy kimész este sétálni 30-40 percet. Aztán később próbáld ezt 2 alkalommal egy héten.
  
  
• Válassz olyan tevékenységeket, amiknek értelme van: Ha tömbbházban laksz, inkább lépcsőzz a lift helyett, a munkában, iskolában szünetekben sétálj, menj egy kicsit a friss levegőre, ha teheted inkább állj munka közben, ha van gyereked, játszodj vele, sétáljatok együtt is.
  
  
• Válassz olyan tevékenységeket melyek tetszenek: Úszás, fitnesz, szaladj, biciklizz, hosszú séta, fekvőtámasz, egyébb torna gyakorlatok.
  
  
• Nyerd vissza az elvesztegetett időt: Mennyi időt veszítesz amikor várod, hogy vége legyen a reklámoknak? Vagy a facebookon, vagy egyébb értelmetlen dolgokkal?
  
  
• Összpontosíts a nyereségre, ne a nehézségekre: eleinte a fizikai gyakorlatok sokba kerülnek nekünk, időt veszítünk, ha gyalog megyünk a munkába, suliba, de ugyanakkor pénzt is spórolhatunk. Eleinte hamar elfárad az ember, de ahogy nő a kapacitás és edződik a test egyre nagyobb előnyöknek is örvendük a fizikai tevékenységek kapcsán. (amiket már említettem)
  
  
• Keresd mások támogatását: nem vagy egyedül. Keress valakit akivel megoszthatod, hogy változtatni szeretnél és kérd hogy csatlakozzon a heti sport tevékenységeidhez. Lehet ez a párod, gyereked, barátod, baratnőd.

Eleinte nem lesz könnyű végezni azokat a gyakorlatokat amiket kitüztél magadnak. Érezni fogod, hogy fáradsz, izomlázad lesz és lehet annyiban akarod hagyni. Kitartásra, türelmre, elhatározásra lesz szükséged minden nap, és legyen ott az a meggyőződés, hogy a szervezeted meg fogja szokni, adaptálódik és egyre erősebb lesz, később pedig nagyon könnyűnek, élvezetesnek fog tünni minden ilyen tevékenység és az egész szervezeted javára.

Boldog szülő, boldog gyermek

Nagy igazságot hordoz magával ez a kijelentés. Köztudott az a tény, hogy gyermekeink mindenben leutánozzák a szüleiket: viselkedésformákat sajátítanak el, beszédstílust, az arckifejezéseket, mimikákat és még sorolhatnám. A másik tény, amit már kevesebben mernek elismerni, hogy a gyerek túllát a viselkedésen, egyenesen a szülő lelki világába, képes megérezni a szülő lelki egyensúlyi állapotát, ha boldog, örül, vagy ha szorong, fél. Ezeket az érzelmi állapotokat a gyermek különböző képpen kódolhatja, ahogy az ő információi alapján képes erre. Tudni kell, hogy 6-7 éves korig az irracionális, kevésbé logikus gondolkodás jellemző a gyerekekre és ezért nem képesek helyesen kiértékelni az érzelmi állapotokat, így majd azt a mintát fogják alkalmazni, amit bemutattak előttük, amit láttak. Ha bizonyos helyzetekbe mi elveszítjük a türelmünket, ők is türelmetlenek lesznek velünk szemben, másokkal szemben. Ha mi kiabálunk vele, vagy másokkal, ő is így fog reagálni, amikor nem tetszik neki valami. Ha csapkodunk, ő is így fog reagálni. Ha szétszórtak vagyunk, őt se fogja érdekelni a pontosság. Ha mi kiegyensúlyozottak vagyunk, ő is az lesz. Ha mi sokat nevetünk, ő is vidám lesz. Ha előtte rosszakat beszélünk másokról, ő is kinyílvánítja szeretetlenségét. Ha sokat panaszkodunk, elégedetlenek vagyunk, az ő vágyait se fogjuk tudni soha kielégíteni. Stb...

Tehát előbb a magunk lelkivilágát kell pontra tegyük, hogy ez visszahathasson gyermekeinkre. Sokszor elszörnyedek amikor látom mennyire nagy hatással vagyok gyermekemre, amikor a rossz pontjaimat utánozza. De ugyanakkor örülök, mert tudatosul bennem miben kell javítsak, mit nem csinálok jól. Tanulhatunk tőllük és kijavítva a hibát meg lesz a jutalom.

A 2-3 év körüli gyerekek érzelmi kontrollja alacsony, hamar dühbe gurulnak, hisztiznek, sírnak és ilyenkor a legtöbb szülő tanácstalan, mit is tegyen, hogy viszonyuljon ehhez. A legbölcsebb dolog, ha higgadtak maradunk, és megbeszéljük a dolgokat. Hogy ez sikerüljon előbb a szülő meg kell értse mi is folyik le a gyermekben, mi váltotta ki a hisztit, fontos a tisztán látás, a jó lelkiállapot és aztán indulhat a dolog tiszázása a megbeszélés által. Ez a beszélgetés rá kell villágítson a gyermek érzelmeire, tudatosítsuk vele mit is szeretett volna, fejezzük ki megértésünket, de magyarázzuk meg neki a helyes viselkedést is abban a helyzetben, hogy hogy lehetne másképp megoldani azt amit ő szeretne, és ezzel rávezetjük a probléma megoldásra is és növeljük az érzelmei felett való önkontrollt. Megjegyzem ez csak akkor fog működni, ha a szülő képes helyesen viszonyulni a helyzethez, ő is képes megőrízni a kontrollt érzelmei felett, kiegyensúlyozott, szeretetteljes tud maradni. És akkor a siker garantált.

Ha gyakoroljuk ezt a módszert, kb. 8-10 éves korig, olyan gyermekeket nevelünk, akik képesek lesznek uralkodni magukon, helyesen fogják megoldani a problémáikat, racionálisan fognak gondolkodni és ők is ezt a megbeszélős, átértékelős stílust fogják gyakorolni velünk szemben és másokkal szemben. Én már tapasztalom a fiamnál. Sokszor mondja: „Anya, gyere beszéljük meg!” :)

A gyermekeink boldogsága nem csak ezen múlik, de az első 7 évben igencsak nagy hatással van rájuk mit látnak tőllünk. Ha egy családban béke, nyugodt légkör van, szeretik egymást, tudnak helyesen kommunikálni egymással a gyerek ezt megjegyzi magának és ezt fogja ő is gyakorolni.

Legyünk hát példák gyermekeink előtt. Elősszor dolgozzunk azon, hogy mi legyünk boldogok és ez nyilvánuljon meg viselkedésünkben és családjainkban.

Óvoda és iskolakezdés alkalmából...

Ilyenkor az ősz kezdetén mindenkinek a gyermekek kerülnek a figyelem középpontjában. Szülőknek, nagyszülőknek, pedagógusoknak és még másoknak is minden tanévkezdő egy újabb kezdet, és nem utolsó sorban a gyerekeknek is. Visszaemlékezve az iskolás éveimre, mindig nagyon vártam az újabb és újabb tanévet. Tele voltam lelkesedéssel, elhatározásokkal, energiával amit maximálisan kiakartam használni a tanulásban. A te gyermeked, hogy éli meg ezt az újabb kezdetet?

Gyakran rácsodálkozom arra, ahogy működünk mi emberek. Gondolkodunk, érzünk, cselekszünk... ezek között szoros kapcsolat van, egyik vonja maga után a másikat. Ahogy gondolkodunk, úgy érzünk, ahogy érzünk, úgy cselekszünk. És milyen nagy az eltérés egyik és másik felnőtt között, egyik- másik gyerek között. E három fogalom összefüggésétől függ lelki- testi kiegyensúlyozottságunk. Ahogy gondolkodunk mi felnőttek, azt adjuk tovább gyermekeinknek, diákjainknak, és leggyakrabban ezt ők a cselekedeteinkből olvassák le és így sajátitanak el cselekvésmintákat, gondolkodásmódot, érzelmi állapotot. Miért hangsúlyozom ezt...? Mert nagyon fontos, hogy tisztán, helyesen, pozítivan gondolkodjunk, ebből következni fog, hogy kiegyensúlyozott lesz a lelki állapotunk és meg fogjuk tudni állni helyünket bárhol, sikeresen végre tudjuk hajtani feladatainkat. Ez gyerekekre is érvényes, egész picikre is.

Hogyan lehetséges ez? Tudni kell, hogy az agyunk szerkezetének 80%-a már prenatális korban kifejlődik. Egy felnőtt mentális strukturájának 60%-a az első három évben fejlődik ki és 50%-a már születés előtt. Egy gyerek 100 milliárd idegsejtel születik, egy felnőtt agy idegsejtjeinek ¼ és 1/5 között, és az első három életév azzal telik, hogy hozzáépülnek a gliasejtek, amik táplálják ezeket a neuronokat (idegeket). A neuronok képesek több ezer kapcsolatot létesíteni egymás között és a dentritek és axonok segítségével kiterjeszkednek, átnyúlnak az agy egyébb területeire is. Egy 6- 7 éves gyerek agya képes több ezer és ezer dentrit kapcsolatot létesíteni a neuronok között, ez a felnőtt agyának 2/3-át teszi ki. 10-11 éves korra ez a fejlődési teljesítmény véget ér, amikor a gyerek kb. 80%-ot veszíti a neuronális kapcsolatok a terjedelméből. Amit nem fejlesztünk, vagy nem használunk elveszítjük, mint képességet.

Egy másik fontos dolog, hogy az az enzim ami az agyba bocsájtódik ki feloldja azokat a neuronális utakat amik gyengén mielinizálódtak, vagyis nincsenek használva, megerősítve, fejlesztve. Azoknál a gyerekeknél akik nagyon szorongóak, vagy kiegyensúlyozatlanok lelkileg nagy mennyiségű stresz hormon szabadul fel, kortizol, ami károsítja a kognítiv képességeket és az immunrendszer működését.

Fontosnak tartom, hogy minden szülő, nagyszülő és pedagógus tudatában legyen ezeknek az információknak, hogy segíthetsük és biztosíthatsunk egy meleg szeretetteljes környezetet gyermekeink számára, fordítsunk időt a foglalkoztatásukra, a képességeik fejlesztésére. Ahogy láttuk az agy fejlődése már az anyaméhben elkezdődik és nagyon nagy szerepe van az első három életévnek abban, hogy hogyan fejlődik tovább milyen képességeket sajátít el, mit teszünk értük mi szülők, mert olyan felnőtt lesz belőle. Már említettem egy régebbi bejegyzésemben a különböző képességek szerepét és fontosságat, de szeretném tudatosítani, hogy minden képesség elsajátítása, meggyökerezése az idegrendszer fejlettségétől függ, és igencsak nagy szerepünk van ennek megerősítésében, fejlesztésében nekünk szülőknek, ha odafigyelünk erre, tudjuk mi, hogyan müködik.

És hadd zárjam végül egy néhány jó tanáccsal...

• Legyünk példák a gyermekeink előtt, viselkedjünk előttük magabíztos felnőttként, legyünk határozottak, mint akik tudják mit kell tenni és hogyan (büntetés, jutalmazás, megmagyarázni dolgokat). Maradjunk higgadtak amikor hisztizik a gyermek, ne veszítsük el türelmünket bármennyire fáradtak vagyunk is, ne engedjünk utána, hagyva, hogy „leverjen a lábunkról”, beszéljünk meg mindig mindent, főleg, ha valami probléma adódik a gyerek és szülő között (szófogadatlanság, csínytevés, kiabálás, önzés, viselkedési problémák). Probáljuk megérteni a gyermeket, rákérdezni érzelmi állapotára, gondjaira, soha ne értékeljük le, ne beszéljünk másokról, vagy róla előtte egy harmadik személlyel.
• Maszírozzuk a gyereket. A kutatások azt bizonyítják, hogy azok a gyerekek akik maszírozva vannak hamarabb nőnek, fejlettebbek mentális és motorikus téren azokkal szemben akik nem voltak maszírozva. A masszázs serkent egy bizonyos idegsejtet ami beindít bizonyos emésztési folyamatokat, így az inzulin termelés is megindul, így hatásosabb lesz a táplálék felszívódás és a gyerekek jobban fejlődnek fizikailag is, másodsorban pedig a masszázs hatására csökken a szorongás szint, így a kortizol termelése is csökken, ami megöl sok fontos immunitásért felelős sejtet. Tehát a masszázs az immunrendszer jó müködésének megőrzésében is hasznos.
• Az agy egészséges fejlődéséért felelős a helyes táplálkozás, a szükséges ásvanyi anyagok bevitele a szervezetbe, mint pl. a jód, vas, cink, magnézium, D-vitamin. És ha lehet ezeket ne kiegészítő tablettákból kapja a gyerek, hanem víz, változatos táplálék, napfény, tiszta levegő.
• Nem utolsó sorban elengedhetetlen a sok- sok mozgás az agy fejlődéséhez. Külőnböző játékok, különbüző agyterületeket stimulálnak, amik lehetővé teszik bizonyos képességek elsajátítását, megszilárdulását.
• Nagyon fontos a zene, éneklés, hangszeren való játszás, ritmusos mondókák, énekek gyakorlása. A hangszeren játszó gyerekek agya sokkal gyorsabban fejlődik és nagyon sok agyterületet stimulál, amiből csak nyer a gyerek, mert ügyesebb lesz több területen.
• Mindezek felett pedig legyen ott a szeretet, ami nélkül semmi nem ér semmit. Megtehetünk mindent a gyermekeinkért, de ha nem a szeretet motiválja, vagy ha az is, de nem élem meg, nem mutatom ki, akkor egyik tevékenység se fogja kifejteni maximálisan a hatását. A szeretet pedig nyilvánuljon meg türelemben, gyöngédségben, időnk odaszánásában, és hadd emlékezzünk mindig a Szeretet himnuszára.